Évek óta egyre élénkebbé válik a Justice League mozifilm körüli hype, az Avengers sikere pedig csak olaj volt a tűzre. Nem csoda, hogy a DC univerzumának mágikus ágához tartozó szereplőket tömörítő Justice League Dark film körül felröppenő pletykák alig keltettek visszhangot a képregényrajongók táborán kívül, pedig a rendezőként hírbe hozott Guillermo del Toro azóta már meg is erősítette a projektet. Mit tesz ilyenkor a mániákus képregényrajongó? Tudomásul veszi, hogy a témával kapcsolatos tudása édeskevés, s tervbe vesz egy mágikus DC maratont... Amiről aztán egy hónap múlva ugyanazzal a lendülettel meg is feledkezik, míg végül a Hellblazer tiszteletére tartott maraton közepette szembesül azzal, hogy jé, Gaiman már 1990-ben elkövette a DC misztikus részébe történő legkiválóbb bevezetést: a Books of Magic című limitált sorozatot.
Most, hogy 300 szám után véget ért a Hellblazer, vajon a kötelező Omnibus/Absolute/Library Edition/kitudjamilyenanyámkínja kiadásban számíthatunk Paul Jenkins négy évének összegyűjtésére vagy egyszer és mindenkorra keresztet vethetünk arra, hogy valaha is újra nyomtatásban lássuk, többek között a jubileumi 100. számot?
Egyre inkább a digitális formátum híve vagyok, ám a kerek egésznek tekinthető sorozatok valamiért még mindig előhívják mélyre temetett gyűjtőszenvedélyemet, amit csak tovább tetézz, hogy a DC jelentős fáziskéséssel ugyan, de végre eljutott odáig, hogy igényes és strapabíró "téglákat" produkáljon, amely trend egyébként az Invisibles és a LoEG Omnibus kiadásaival indult, s a webshopok tanúsága szerint idén a Sleeper, Animal Man (Morrison) és Sandman összessel folytatódik. Egyáltalán belefér-e az új Vertigo Omnibus-ok profiljába egy több szerző által jegyzett ongoing?
...avagy mi lett volna, ha Ditko és Lee járatosabbak a természettudományokban
Helló-helló-pókháló! Rég írtam, pontosabban hanyagolni voltam kénytelen a blogot, ám egyáltalán nem tétlenkedtem (az Image 2012-es évéről szóló cikk az én szerzeményem). Csapjunk is bele a sűrűjébe: magamat DC-rajongónak tartom ugyan, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy elfogultságból szemet hunynék a DC baklövései felett (sőt), s sajnos azt kell mondanom, hogy a Zero Month-ra keresztelt publicitási manőver óta a kiadó sajnos hibát-hibára halmozott, a párhuzamosan futó crossover-eventek dömpingjétől kezdve, a finoman fogalmazva is megosztó szerzők erőltetésén át (Lobdell), egészen a WTF Month bejelentéséig bezárólag. Tartott is a DC egy kreatív gyűlést, ami ugyan többé-kevésbé zárt ajtók mögött zajlott, továbbá az sem teljesen egyértelmű, hogy a későbbi változásokról hírt adó bejelentéseket bármilyen értelemben is befolyásolta volna a megbeszélés, ám saját szubjektív véleményem szerint a mostani bejelentések alapján körvonalazódó átszerveződés a legjobb dolog, ami a DC istállójában történt a... s itt mindenki eldöntheti, hogy szerinte mi volt a kiadó utolsó pozitív húzása. Tehát...
